Megoldásközpontú újságírás és oknyomozás
-
II. Riportírás (60m)
- Megoldásközpontú történet lépésről lépésre
- Bevezetés
- A hibák tanulságos bemutatása
- Szeletek
- A „megoldásközpontú szemüveg” alkalmazása rövid történetek esetében
- Megoldásközpontú újságírás és a lapzárta
- Megoldásközpontú újságírás és oknyomozás
- Bevezetés
- A jó megoldásközpontú történetek…
- Megoldásközpontú történetek interjú-technikái
- Bevezetés
- A témajavaslat megfogalmazása
- Megoldásközpontúság a szakújságírásban
Az oknyomozó újságírás sok szempontból ideális motorja a megoldásközpontú újságírásnak. A cikkírói technikák lényegében azonosak mindkét esetben: a riportereknek nem csak azt kell megérteniük, ami történt, hanem azt is, hogyan és miért.
Ha jól alkalmazzuk, a megoldásközpontú újságírás módszere javára válhat egy rendkívül nehéz nyomozásnak is. Ez egyik módja annak, hogy tisztviselőket ne csak rossz tetteikért vonjuk felelősségre, hanem azokért a jó dolgokért is, amelyeket meg sem próbálnak megtenni. A sikeres példák láttán már nem lehet kifogásokkal mentegetőzni. Az is fontos, hogy a nyomasztó témákat inkább könnyedebb, olvasóbarát stílusban ábrázoljuk.
Két módszert ajánlunk, amelyekkel legközelebb már megoldásközpontú szemlélettel is tervezheti oknyomozó sorozatát:
Hasonlítsa össze egyik oknyomozó cikkét egy megoldásközpontú történettel!
Hatásosabb lesz cikke, ha olyan hasonló vagy közeli esetről is beszámol, amely azt bizonyítja, hogy másutt jobban működik a dolog. Sok oknyomozó történet csak futólag említi a jó megoldásokat. Ne merüljenek feledésbe ezek a történetek! Érdemes alaposan utánajárni, miért működik az adott megoldás és mit tanulhatnak belőle mások.
Katharine Mieszkowski, a Center for Investigative Reporting munkatársa feltárta, hogy a kaliforniai szülők nehezen kapnak információt a gyermekellátó intézmények biztonságával kapcsolatban. Ez a cikk volt az első fontos lépés, hogy a politikai döntéshozók választ adjanak. Mint oly sok más esetben, ez is csak az első lépés volt, de rávilágított az elavult, nem jól működő rendszerre és ez nagy felháborodást keltett a szülők körében. Ám arra a kérdésre nem adott választ, hogy az érintett szülők mit szeretnének helyette.
Cikkében Courtney Martin később bemutatta, hogy Indiana államban, ahol a hatósági felügyelet munkatársai használják az új technikai eszközöket – például tabletet a terepen végzett munkájuk során -, úgy építették fel a tájékoztatási struktúrát, hogy az ügyintézők online, személyesen és telefonon is informálhassák az elfoglalt, aggódó szülőket gyermekeik biztonságával kapcsolatban. Így a kaliforniai szülők most már nem csak a hiányosságokat látják, hanem működőképes példára is hivatkozhatnak, ha jobb szolgáltatást igényelnek.
Adjon keretet oknyomozásának egy megoldással!
Tegyük fel, hogy az újságíró egy visszásságot tár fel. Egy példa: az idősgondozó otthonok tulajdonosainak lobbistái meggyőzik az állam törvényhozóit, hogy ne fogadjanak el túl szigorú szabályozást az intézményekben alkalmazott nem megfelelő bánásmódokkal kapcsolatban. Egy másik példa: a magánbörtönipar PR-kampányt indít, hogy az államok ne hozzanak létre drogbíróságokat vagy ehhez hasonló, alternatív megoldásokat a börtönökben.
Van-e olyan hely, ahol ellenálltak az efféle nyomásnak és a helyes irányba léptek? Ha igen, érdemes bemutatni, hogyan dacoltak sikeresen az adott helyen a nyomásgyakorlással. Ebben a folyamatban be lehet mutatni mindent a hagyományos újságírói szabályok szerint. A megoldásközpontú újságírás hatását taglaló fejezetünk pedig arról szól, hogyan állt ellen a nyomásnak Tina Rosenberg abban az oknyomozó cikkében, amelyben bemutatta Brazília eredményes politikáját a századfordulós HIV/AIDS járvány kezelésében.